Második csapatunk vezetőedzője értékelte honlapunknak a Vidi II elmúlt hónapjait.
- Második csapatunk a 13. helyen tölti a téli szünetet az NB III Nyugati csoportjában. Hogyan értékeli a csapat őszi teljesítményét?
Nagyon nehéz fél év van mögöttünk, hiszen egy teljesen új csapatot kellett építenünk nagyrészt ifjúsági korú játékosokból. Egy szűk és roppant fiatal kerettel vágtunk tehát neki az őszi szezonnak. Amikor egy ifjúsági korú játékos először szerepel a felnőttek között, akkor mindig számolni kell azzal, hogy hosszabb időt vesz igénybe, amíg teljesen felveszi a felnőtt futball ritmusát, és teljes mértékben alkalmazkodni tud hozzá. Nehezen kezdtük a szezont, de ezzel számoltunk, tudtuk, hogy az elmúlt évekkel ellentétben ezúttal nem az élmezőnyben fogunk szerepelni. A szezon közepén nagy lökést adott nekünk, hogy az első csapatból egyre többen játszottak nálunk, mondhatni tökéletesen párosult a fiatalos lendület a rutinnal. Ezek a mérkőzések nem csak az eredmények miatt voltak fontosak, hanem azért is, mert a fiatal játékosaink nagyon sokat tanulhattak az NB I-es labdarúgóktól éles meccsszituációkban. Összességében erre az őszi szezonra úgy kell tekintenünk, mint egy tanuló időszakra. Egyre jobban körvonalazódik, hogy melyik fiatal játékosra, milyen szinten lehet majd számítani a jövőben. Elsődleges feladatunk, hogy ezeket a srácokat neveljük, és közülük minél többet megpróbáljunk felkészíteni az élvonalbeli futballra. Másodlagos feladatunk pedig az, hogy minél jobban kiszolgáljuk az első csapatot. Úgy gondolom, mindkét elvárásnak sikerült megfelelnünk, hiszen a szezon folyamán több fiatal is együtt edzett az első csapattal, sőt többen lehetőséget kaptak a kupamérkőzéseken is, emellett pedig rendszeres játéklehetőséget tudtunk biztosítani az NB I-es labdarúgók számára. Bízom benne, hogy tavasszal még tovább tudunk fejlődni, és ez majd a szezon végén a helyezésünkön is látszódni fog. Vannak biztató jelek, hiszen az első fordulóban 5-0-ra kikaptunk a Honvéd II otthonában, míg a zárófordulóban, mely már egy előrehozott tavaszi forduló volt, sikerült visszavágnunk a kispestieknek, és 5-2-re legyőztük őket, úgy, hogy a kezdőcsapatunkban nyolc U19-es korosztályú játékos szerepelt.
- Mely mérkőzéseket emelné ki, amelyekre szívesen emlékszik vissza az őszi idényből, illetve melyek voltak azok, amelyek csalódást jelentettek?
A három legjobb meccsünk a Puskás FC II, a Győri ETO FC és a már említett Honvéd II elleni bajnokijaink voltak. Mélypontként a Kaposvár elleni vereségünket tudnám említeni, ahol úgy kaptunk ki 6-0-ra, hogy a félidőben még 0-0 volt, és a játék képe alapján sem volt benne ekkora zakó. Az egy csúnya vereség volt. Minden meccsből próbálunk azonban tanulni, és fontos, hogy nem csak a vereségből, de a győzelemből is lehet tanulni.
- Van olyan játékos, akit kiemelne a csapatból, aki a legjobb teljesítményt nyújtotta, vagy a legtöbbet fejlődött, akire érdemes odafigyelni, mert megvan benne a potenciál, hogy ő legyen a Vidi következő Géresije?
Úgy gondolom, önmagához képest minden fiatal játékos sokat fejlődött az elmúlt fél évben. Természetesen még időre van szükség, hogy teljesen felnőtt futballistává váljanak, de idő van bőven, hiszen ahogy említettem, többségében olyan játékosokkal dolgozunk, akik életkoruk alapján még az U19-es bajnokságban is szerepelhetnének. Kovács Sándort mindenképp kiemelném, hiszen ő rendkívül jó képességekkel rendelkezik, és ezeket a képességeit egyre jobban tudja kamatoztatni a mérkőzéseken. Úgy gondolom, jó esély van rá, hogy ő belátható időn belül akár az első csapat keretébe is odakerüljön.
Szerző: Wéninger Ákos
Fotó: vidi.hu