ENG
Klubunk korábbi játékosa, Horváth Gábor megtalálta a számítását Hollandiában, de szeretne egyszer egy angol vagy német együttesben játszani.
Mi a helyzet Veled, hogy érzed magad a sérülésedből felépülve az ADO Den Haag csapatánál? Egy kellemetlen sérülés hátráltatott az elmúlt hetekben, de mára mondhatjuk, hogy 100 százalékos állapotban vagyok, bízom benne, hogy előbb-utóbb vissza tudom majd szerezni a helyemet a csapatban, ami nem lesz könnyű, hiszen jól szerepelünk a bajnokságban, jelenleg a 8. helyen állunk. Mesélj egy kicsit a holland életről, miben különböznek a kinti napjaid a magyarországiaktól? Nagyon sokban nem különbözik, egy profi futballistának ebből a szempontból elég hasonlóak a napjai. Természetesen meg kellet szoknom egy más fajta kultúrát, más embereket, de különórákon tanulom például a nyelvet, úgyhogy egészen jól haladok. Talán eltér az otthon megszokottól, hogy szabadabban élnek itt az emberek, ugyanakkor rendkívül magabiztosak. Mindez az én életemben is megjelenik, ha például szombat este játszuk a soros mérkőzésünket, akkor nem csak a következő nap szabad, hanem a hét egy korábbi napján is pihenhetünk. Névjegy Horváth Gábor Székesfehérváron született 1985.07.04-én. Négyszeres válogatott labdarúgó, 2002 és 2011 között a Vidi játékosa. Magyar bajnok 2011-ben, kupagyőztes 2006-ban. Jelenleg az ADO Den Haag labdarúgója. Édesapja a klub legendája, id. Horváth Gábor, aki 1979-1991 között játszott a Videoton FC-ben és tagja volt az 1985-ben UEFA-kupa második csapatnak. A helyszínen szurkoltál a Vidinek Gentben, az Európa Liga-sorozat harmadik selejtezőkörében. Az akkori győzelmet újabbak követték, és mára a csoportkörben harcol a gárda. Hogy látod a csapat európai szereplését? Így van, a genti mérkőzésen személyesen is jelen voltam és remek érzés volt Vidi-érzelmű emberként, egykori játékosként a lelátón ülni. Csodálatos eredményeket ért el a csapat az elmúlt hónapokban, rengeteg embernek szereztek örömet otthon, az egész magyar társadalom mögéjük állt. Komoly szakmai munkát végez Paulo Sousa és stábja Fehérváron, amit ha nem is sokáig, de én is megtapasztalhattam az elmúlt nyáron. Ebből a szempontból nekem nem olyan nagy meglepetés a kitűnő nemzetközi szereplés, korábban is azt mondtam, ebben a társaságban benne van a csoportkör és hála isten ezt bizonyították is. Tavaly szeptemberben az origo-nak úgy nyilatkoztál, hogy "olyan korszerű futballt, amilyet Paulo Sousával játszik a Vidi, egyetlen más magyar csapat sem mutat". Akkoriban nem sokan osztották a véleményedet, mára viszont megerősítést nyertek ezek a mondatok. Ezt a nyilatkozatomat erősítették meg a pályán a játékosok. Mindenki láthatja az eredményét annak a munkának, amit Paulo Sousa tavaly nyár elején elkezdett. Rengeteg gyakorlás kellett ahhoz, hogy most ilyen szinten műveljék azt a játékot, amit a mester elképzelt. Paulo egy rendkívül ambiciózus és impulzív személyiség, aki a hitét át tudja adni a játékosainak és az a pozitív szemlélet, amiben ő él és dolgozik, eredményre vezetett. Meggyőződésem, hogy innen indul ki minden, amihez persze elengedhetetlen a szakmai felkészültség, aminek - láthatjuk - szintén birtokában van. Akkoriban egészen más helyzetben volt a klub, úgyhogy bár a továbbjutás nem sikerült (idegenben kikaptunk 2-0-ra - a szerk.) mégsem kellett szégyenkeznünk az eredmény miatt. Elsősorban itthon játszottunk jól, a győzelem is benne volt a meccsben. Csereként léptem pályára, a végén fejeltem az egyenlítő gólt, hát mit mondjak, nem volt éppen rossz élmény. Abban az időben ez egy nagy eredmény volt, óriási pluszt kaptam az összecsapástól és a góltól. Csütörtökön újabb erőpróba következik, a Basel érkezik Székesfehérvárra. Mit vársz a meccstől? A Basel gyengült az elmúlt évben, több meghatározó játékos is elhagyta a csapatot, múlt héten pedig új edző érkezett, ami jelenthet jót és rosszat is a Vidinek. Úgy gondolom, hogy hazai győzelem születik majd, amihez elengedhetetlen az a tudatos, szervezett játék a fiúktól, amivel eddigi sikereiket elérték az EL-ben. Miben változtatott meg a hollandiai élet, hogy látod a saját helyzetedet és milyen célokat fogalmaztál még meg magadban a jövőre nézve? Hétről hétre testközelből láthatom, hogy milyen a nemzetközi mérce. 27 éves korom ellenére úgy érzem, hogy még van hova fejlődnöm és lehetek a mostaninál még sokkal jobb futballista. Soha nem volt számomra "büdös a munka", minden egyes nap teszek azért, hogy fejlődjek. Fizikálisan biztos, hogy erősödtem az elmúlt évben, köszönhetően a sok konditermi edzésnek, ami otthon talán nem annyira jellemző. Régen a Vidi öltözőben volt egy kiírás, miszerint "célozd meg a Holdat és eléred a kéményt". Természetesen nekem is vannak álmaim, jó lenne egyszer Angliában vagy a Bundesligában szerepelni, de ahhoz előtte itt, Hollandiában kell maradandót nyújtanom. A fejemben összeálltak a jövőre vonatkozó terveim, bízom benne, hogy fizikálisan és pszichésen megerősödve, sikerül ezeket elérnem. (Címlapfotó: soccenews.nl)
Szerző: Acsai N. Ferenc
Fotó: vidi.hu
