A hazaiak kapusa végig extázisban védett, és bár számtalan gólszerzési lehetőségünk volt, végül csupán egy gólt tudtunk lőni a hajrában, ez pedig ma este nem volt elég.
Negyedik idei bajnoki mérkőzésünket a Diósgyőr otthonában játszottuk le. Ez volt csapatkapitányunk, Tóth Balázs 150. NB I-es bajnoki mérkőzése.
Nagy iramban kezdődött a találkozó, a hazaiak játszottak a kezdeti percekben veszélyesebben, olyannyira, hogy a 10. percben Luque megszerezte a vezetést a DVTK javára. Tisza adott szép labdát a diósgyőriek spanyol kedvencének, aki 14 méterről lőtt Bozsovics kapujába (1-0). A gól után nagyobb fokozatba kapcsoltunk, de Ribánszki minden lövést védett, míg a 22. percben egy gyors kontra végén Fernando növelte a hazaiak előnyét. A diósgyőri játékos Luque passzát az ötösről, kapunknak háttal állva sarkazta a gólvonal mögé (2-0). Csapatunkból főleg Oliveira, Gyurcsó és Kovács került többször is helyzetbe, a hazaiak kapusa azonban több nagy bravúrt is bemutatott, így 2-0-ás hazai vezetéssel vonultak öltözőbe a csapatok.
Szünetben egyik csapat sem cserélt, és bár az első lehetőség a hazaiak előtt adódott, ezt követően egyre nagyobb fölényben játszottunk, mely helyzetekben is megmutatkozott, azonban a szenzációs napot kifogó hazai hálóőr hatalmas védéseket mutatott be. Pedig a mérkőzés során több mint 15 alkalommal lőttünk kapura. A 70. percben például Nikolics fejesét a léc alól tornázta ki a diósgyőriek kapusa. Két perccel később Kovács cselezett szélről befelé a 16-oson belül, lövését Ribánszki a kapufára tolta, és bár a kipattanót Juhász közelről a kapuba lőtte, mindezt lesről tette, így a találatot érvénytelenítette a spori. A 79. percben Paraiba startolt egy hosszúnak tűnő labdára, ezzel kicsit sikerült megzavarnia a hazaiak kapusát, aki csak kiütni tudta a játékszert, méghozzá éppen Nikolics elé, aki 8 méterről nagy gólt lőtt (2-1). A 86. percben Paraiba harcolt ki egy büntetőt, a labda mögé Nikolics állt, Ribánszki viszont kivédte csatárunk 11-esét. A végén még Bozsovics is előrement egy szöglethez, a végeredmény azonban már nem változott. Egy kifejezetten izgalmas, jó iramú mérkőzésen 2-1-re nyert a DVTK. A hazai csapatra rá sem lehetett ismerni, ahhoz képest, hogy egy héttel ezelőtt egy langyos teljesítményt nyújtva simán kikaptak 2-0-ra az ETO otthonában.
Author: Wéninger Ákos
Photo: Kupeczik Krisztián