Klubunk tiszteletbeli elnöke a '70-es évek elején a másodosztályból az élvonalba vezette Eger labdarúgócsapatát.
- Amikor Egerbe kerültem 1970-ben, akkor egy másodosztályú gárdát vettem át. Nem könnyítette meg a helyzetünket az sem, hogy pont ekkor álltunk át az őszi-tavaszi lebonyolítási rendszerre a bajnokságban, ami úgy nézett ki, hogy fél szezont úgynevezett jutalompontokért játszottak a csapatok, és az itt összegyűjtött jutalompontokat vitték a klubok a következő bajnokságba magukkal. A csoportunkban az Egerrel az utolsó előtti helyen végeztünk, így nagy volt a lemaradásunk, azonban tavasszal zsinórban nyertük meg a meccseket, így végül feljutottunk a legmagasabb osztályba. A sors aztán úgy hozta, hogy első győzelmünket az 1971-72-es élvonalbeli bajnokságban a 6. fordulóban szereztük meg hazai pályán - éppen a Videoton ellen nyertünk 2-0-ra. Érdekesség, hogy az Egerben, és később a Videotonban is a játékosom volt Czeczeli Károly. Kiváló ballábas játékos volt, nagyszerű rúgótechnikával rendelkezett, nagy erőssége volt a Vidinek. No, de visszakanyarodva a hétvégi bajnokira, sajnálom, hogy amikor 25 év után újra élvonalbeli meccset játszik egymással a két csapat, az Eger nem szerepelhet hazai pályán. Mivel gyönyörű a város, óriási élmény ott futballozni. Ráadásul igazi sportvárosról van szó, gondoljunk csak az úszásra vagy a vízilabdára. A tévében láttam az Eger meccseit, azt kell hogy mondjam, kulturált, jó focit játszanak, nagyon nehéz meccsre számítok ellenük. Persze mindenképpen győzelemmel kell feledtetnünk a Honvéd elleni vereséget. Véleményem szerint nagy hátrány egy újonc számára, hogy nem játszhatnak hazai pályán, hazai közönségük előtt. Nagyon drukkolok az egrieknek, hogy a bajnokság végén megőrizzék élvonalbeli tagságukat, de a hétvégén természetesen Vidi-győzelmet várok! - nyilatkozta honlapunknak klubunk tiszteletbeli elnöke, Kovács Ferenc.
Author: Wéninger Ákos