INTERJÚ

És egyébként, hogy élsz? - Villámkérdések Kovács Istvánnak

A vidi.hu új rovatában ezúttal nem a labdarúgással, a meccsekkel kapcsolatban kérdezzük játékosainkat, hanem a mindennapi életükre, szokásaikra vagyunk kíváncsiak, vagyis olyan dolgokra, amelyek a munka vagy a tanulás mellett mindannyiunk életében

Sziasztok! Helga vagyok, és igyekszem nektek az eddigiektől kicsit eltérően bemutatni azokat a játékosokat, akiket hétről hétre a Vidi mezében láthattok küzdeni a pályán. Legutóbb Nikolics Nemanjával, előtte Feczesin Róberttel beszélgettem, aktuális "áldozatom" pedig Kovács István, vágjunk is bele! 

- Mit csinálsz, hova mész, ha ki szeretnél kapcsolódni?
Nagyon családcentrikus vagyok, ezért számomra az a kikapcsolódás, amikor hazajutok a családomhoz, Vasvárra. Sajnos erre ritkán van időm, úgyhogy pihenésképpen a barátnőmmel szoktunk valami közös programot csinálni.

- Mi az a tárgy, ami nélkül úgy érzed, hogy nem tudnál létezni?
Nincs ilyen, nem nagyon ragaszkodom tárgyakhoz. Talán a konzol, mert szeretek játszani.

- Mi az a három legfontosabb tulajdonság, amit egy lányban keresel?
Legyen megbízható, kedves és nem szeretem a rossz értelemben vett öntudatos lányokat.

- Megengeded, hogy a barátnőd formálja az öltözködési stílusod?
Igen. Most is ezt teszi. Jó értelemben véve beleszól, segít, véleményt formál, és én ennek örülök.

- Szoktál neki virágot venni?
Igen, szoktam. Nem csak alkalmakra, hanem “csak úgy” is. Van, hogy csak egy szál rózsát, néha csokrot, de sokkal jobban szeretem a cserepes virágot. Nagyon sok van a lakásban és szeretem őket gondozni is.

- Mi volt a kedvenc tantárgyad az iskolában?
 A történelmet szerettem a legjobban. Az volt az, amit önszorgalomból is szívesen tanultam otthon.

- Van valami számodra nagyon kedves gyerekkori élményed?
Nálunk az óvodában születésnapokon az volt a szokás, hogy lehetett kívánni egyet. Az én kívánságom az volt, hogy kalózosat játsszunk. Én voltam a kapitány és az egész ovis csoport bekapcsolódott a játékba. Ez az első élmény, amire emlékszem gyerekkoromból, és nagyon kedves a számomra.

- Szoktál rajzfilmeket nézni?
Szoktam, bár inkább animációs filmeket, nem rajzfilmeket. A Gru a kedvencem, gyerekkoromban pedig a Tom és Jerry-t szerettem a legjobban. 

- Ha nem focista lennél, akkor milyen munkakörben tudnád elképzelni magad?
Régész, vagy történész.

- Mi a pályafutásod eddigi legszebb élménye?
Az itthoni, Trabzonspor elleni Európa Liga mérkőzés. Igaz, hogy csak csereként játszottam pár percet, de fantasztikus élmény volt számomra, és meghatározó az eddigi pályafutásomban.

- Van valami meccs előtti bevett szokásod, ami nélkül nem lépsz pályára?
Nincs, nem vagyok babonás. Úgy gondolom, hogy aki mindent megtesz, keményen dolgozik és hisz magában, annak nincs szüksége ilyen mentsvárakra.

- Valamelyik TV sorozatot követed rendszeresen?
Trónok harca rajongó vagyok, nagyon várom az áprilist az új részek miatt. A Grace Klinikát is néztük a barátnőmmel, legalábbis amikor volt rá lehetőségünk.

- Hol élnél szívesebben, kisfaluban vagy nagyvárosban?
Nagyváros melletti kisfaluban. Szeretnék csendes helyen élni, ahol lehet figyelni a családra, lehet tevékenykedni az udvaron. De emellett jó ha közel van a város, ahol több inger ér, ha arra vágyunk és ahol lehet programokat szervezni.

- Melyik sporteseményen voltál kint utoljára nézőként?
Itt voltam Fehérváron, jégkorong meccsen.

- Ha táncról van szó, a csapatban szerinted melyik játékos a legügyesebb?
Messze magasan Stopira az, aki a legkiemelkedőbb ezen a téren. Ő egy üde színfolt az öltözőben, néha komplett koreográfiákkal készül. Bár csak én is így tudnék táncolni.

- Jártál már olyan helyen a világon, ahova bármikor visszamennél?
Voltam sok helyen, de különösebben nem vágyom vissza sehova. Inkább új helyekre mennék, szeretek világot látni.

- Szoktál főzni?
Semmit nem tudok főzni. Egyszer próbálkoztam, egy rántottát csináltam, de annak sem lett jó vége. Akkor ketté is tört a konyhai karrierem.

- Hogy szeretnéd látni magad öt év múlva?
Boldognak. Szerintem ez a kulcsa mindennek. Ha nem vagyunk boldogok, ha nem úgy állunk a világhoz, jöhet bármi pozitív, nem fogunk tudni örülni neki. Úgyhogy boldognak és egészségesnek szeretném látni magam.

Szerző: Vidi.hu

Fotó: vidi.hu

További hírek