Elek Ákos kimaradt az idei edzőtáborból - a csapat első közös edzésén kifordult a bokája - ám a Szuperkupa döntőn ismét játszott.
- Úgy tűnik, Hidvégi érkezésével visszakerülhetsz az eredeti helyedre...
+ Igen, bár amikor a Mester először közölte velem, hogy a hátvédsorban folytatom, akkor sem keseredtem el és nem is volt problémám a döntésével. Egyértelmű, hogy ott játszom, ahová a Mester küld. Mindegy hol, csak ne a padon kelljen ülnöm. A középpályán egyébként az esélyem is megnő arra, hogy több gólt lőjek, bár hátvédként is szereztem néhányat. Az idei bajnokságban szeretném, ha a tavalyi öt találatom legalább a duplájára nőne.
- A Híradóból a minap megtudhattuk, hogy Bánrévére pusztító vihar csapott le, amely hatalmas károkat okozott. Te bánrévei vagy, szüleid most is ott élnek. Őket is érte kár?
+ Fehérváron voltam, negyven fok, napsütés, éppen indultunk a barátnőmmel a Balatonra, amikor édesanyám zokogva hívott fel a hírrel, hogy tíz perc alatt tönkreverte a vihar a falut. Nekünk szerencsénk volt, a tetőt nem régen cseréltettük, a régi pala helyett cserép került fel, így a mi házunkat nem érte akkora kár. De, az öcsém és az én szobám ablakai betörtek és a gazdasági udvarban az állatok ketreceit széttörte a vihar. Nagyszüleim és keresztszüleim házán azonban nem maradt tető, s így járt a település kilencven százaléka, a palatetős házak nem élték túl a jégesőt és az erős szelet. Ha a hétvégén lehetőségem lesz rá, mindenképpen hazautazom, s igyekszem segíteni nekik, ahogy erőmből telik.