A Videoton a világ egyik legjobb csapatának 12 éves hazai veretlenségét szakította meg

A kupadöntő másnapján megjelenő újságok természetesen a Realt ünnepelték, de emellett a legnagyobb elismerés hangján dicsérték a fehérváriakat is. „A félelmetes Real otthonában a legjobb összeállításban játszó Videoton méltó partnere volt a világ egyik legnevesebb csapatának. Csak sajnálhatjuk, hogy az első találkozón - ismert okok miatt - többen is hiányoztak a székesfehérvári együttesből. Hiszen Májer gólja is bizonyította, hogy nemzetközi kupaporondon méltán jegyzik a Vidi nevét.
Összességében elmondható, hogy az előzmények alapvetően meghatározták a visszavágó légkörét. A Videoton elérte célját, a szép búcsút, a Real pedig hosszú évek után ismét jelentős nemzetközi kupát őrizhet, teljesen megérdemelten.” - írta a Népsport.

Az AS szerint, a Videoton lehetőségeinek reális értékelésével becsapta a ravasz Molownyit, 0-3 után százszázalékosan teljesítette a tervét: emelt fővel távozhatott a Bernabeuból.
A Marca Kovács Ferenc mérkőzés utáni „méltóságteljes” viselkedését emeli ki, és példaként állítja az indulataikat fékezni - itt is - ritkán tudó szakemberek elé.
A Pais világsztárként emlegeti Disztl Pétert, taktikai húzást lát abban is, ami nem volt az. Azt írja, hogy a pálya közepét tudatosan adta át a Videoton, hogy így nagyobb tere legyen az ellentámadásokhoz. Egy kép alá, amelyen Disztl ujjheggyel tolja kapu mellé a labdát, nagy kérdőjelet tesz: „A szerencse is a magyarokkal volt?”

A Népsport másnapi elemzésében kiemelte, a Videoton legénysége minden dicséretet megérdemel: „A Videoton az UEFA-kupa sorozatában megverte valamennyi ellenfelét, és most a világ legjobb csapatának oroszlánbarlangjában megszakította a Real tizenkét éves hazai veretlenségi sorozatát, mert nemzetközi tétmérkőzésen utoljára 1973-ban az Ajaxtól kapott ki a Bernabeuban.
Valamennyi spanyol újság osztályozza a játékosokat, és magasabbra értékeli a Videoton labdarúgóinak teljesítményét. Ez is adalék annak igazolására, hogy a székesfehérvári gárda tehetségével, szorgalmával és küzdeni tudásával rászolgált Fortuna kegyeire. Bárcsak a többi magyar élcsapatnak is bátorítást adna a szép győzelem. Az, hogy a „fehér ünnep” csúcspontján, Madridban 90 ezer ember dörgő tapssal búcsúzott - egy magyar csapattól.”