ENG
Sallói István, a Vidi történelmének egyik legkiválóbb futballistája szerint a klub a lehető legjobb úton halad, a Pécs ellen pedig 3-1-es győzelmet vár.
Sallói István első NB I-es mérkőzését, 20 évesen a Pécs ellen játszotta a Videoton színeiben, 20 évvel ezelőtt pedig, utolsó székesfehérvári szezonjában az ő két góljával vertük a baranyai alakulatot a Sóstói Stadionban. A csapat szombati, Pécs elleni bajnokija előtt az egykori közönségkedvencet kérdeztük a Pécs elleni játékosélményeiről, a klubnál eltöltött több mint egy évtizedéről és a mai Vidiről. Az első mérkőzését nyilván senki nem felejti el, Kerekes góljaival nyertünk 2-0-ra, a sajtó azt írta akkor, hogy jól ment a játék, lehet, hogy még fognak rólam hallani. Jóval később, mikor az én 2 gólommal nyertünk a Pécs ellen egy szezonnyitón, már csapatkapitány voltam. Az első gólom egy ollózásos gól volt, megvannak bennem ezek az emlékek, az ilyen momentumokat soha nem felejti el az ember. Ez a két mérkőzés majdnem keretbe foglalta a fehérvári profi karrierjét. Milyen volt ez a felnőttcsapatban eltöltött 7, az utánpótlás éveket tekintve 12 év a Videoton FC kötelékében? Saját nevelésű játékosként jártam végig a Vidi korosztályos csapatait, annak idején Csiszár Guszti bácsi választott ki 14 évesen egy salgótarjáni kispályás tornán. Fehérváron végeztem a tanulmányaimat, és minden oda kötött akkor. A katonaidőmet töltöttem Győrben, mert akkoriban az volt a szabály, hogy egyszerre csak 3 katona játszhatott egyszerre egy NB I-es csapatnál, és nálunk 4 ilyen játékos is volt. Kaszás Gábornak, az akkori vezetőedzőnek a Németh Zoltán, Jónás Gyula, Csucsánszky Zoltán és jómagam alkotta kvartettből valakire rá kellett böknie, akit kölcsönadnak és ő engem választott. Aztán a visszatérésemmel egy teljesen új időszak kezdődött a pályafutásomban. Addig egy örök tehetségnek tűnő, beérni nem nagyon akaró játékos voltam, de Burcsa Győző megtalálta a helyemet. Megváltozott teljesen a karrierem, és egy nagyon szép, talán a legszebb időszak következett aktív pályafutásomban. Csapatkapitány lehettem, Év játékosa díjat nyertem, csodálatos évek voltak. 1993-ban a Honvédhoz szerződött, majd egy évvel később hosszú időre Izraelbe költözött. Mi volt a váltás oka, akkor, amikor a csapat első számú játékosának számított? A váltás azért következett be, mert már 26 éves voltam, és szerettem volna külföldre menni, amire a Honvédból volt igazán lehetőségem. A Kispest akkori tulajdonosa összevásárolta az összes válogatott játékost, és egy ugródeszkaként felfogható év után mindenkit eljuttatott külföldre, így kerültem aztán Izraelbe. Jelenleg a Kecskemét klubigazgatója, de sok helyen megfordult az elmúlt 10 évben, mennyire figyelte közben egykori csapatát? Mindig figyeltem, annál is inkább, mert az igazi álmom az volt, hogy egyszer a Videoton FC klubigazgatója legyek. Még Izraelben játszottam, amikor megkerestek Székesfehérvárról, hogy visszajönnék-e játszani. Én azt mondtam, hogy egy hosszabb távú megállapodás esetén, amikor is a pályafutásom befejezése után a klub valamilyen beosztású tagjaként is számítanának rám, akkor hazajövök, de az akkori vezetés csak 1 évre tervezett, így nem tudtunk megállapodni. Aztán az élet úgy hozta, hogy lassan mindenhol voltam már a magyar futballban, csak pont Fehérváron nem. Nagyon örülök, hogy megoldódtak azok a problémák, amik évekig jellemezték a klubot, és végre egy európai szintű egyesület rajzolódik ki a Vidinél. Örültem a bajnoki címnek, vagy korábban a Magyar Kupa győzelemnek is természetesen. Egy bajnokság megnyerése után eszközölt edzőváltás rizikós lépésnek tűnik kívülről nézve, de nyilván ezt a vezetők belülről jobban látják. Ahogy külföldön mondják, egy sikeres klubot építeni, az nem egyenlő egy sikeres csapatépítéssel. Én azt látom, hogy a Vidi egy sikeres klubot épít, és nem csak a csapatépítésben gondolkodnak, a jelen oltárán nem áldozzák fel a jövőt. Valami nagyot készülnek alkotni és ebbe belefér az, hogy esetleg időbe telik, mire összeérik az új csapat. Ez egy helyes út, követendő példa, külföldi nagy csapatoknál láthatjuk, hogy hosszútávon csak így lehet sikeresnek lenni. Nem az számít csak, hogy egy-egy hétvégén nyer, vagy kikap a csapat, mert ha A-pontból B-be el akar jutni valaki, akkor türelem és építkezés szükséges. Ez zajlik most Fehérváron, és a csapat is alakul, egyre jobb, egyre szebb focit játszik, lehet, hogy ha most kezdődne a bajnokság, akkor toronymagas esélyes lenne a Vidi. A jelenlegi hátrány már nagyon soknak tűnik a Debrecennel szemben, de ez az állapot nem tragédia, illeszkedik a klub hosszútávú koncepciójába. Melyik Vidi mezben lejátszott mérkőzésére emlékszik vissza legszívesebben? A egyik legjobb meccsem a Vác elleni, 4-2-re megnyert találkozó volt, amikor 2 gólt lőttem, a második volt talán életem legszebb gólja. A másik a búcsúmeccsem, akkor az Újpest ellen rúgtam 3 és fél gólt. Azóta is cukkoljuk egymást Horváth Ferivel, hogy a negyediket ki rúgta, mert a gólvonalon még hozzáért a labdámhoz. De volt köztünk egy megállapodás, mi szerint a gólba tartó labdát is berúghatjuk, hiszen csatárok vagyunk, és a gól a legfontosabb, úgyhogy nem volt ebből gond. Addigra már eldőlt, hogy távozni fogok, és egy nagyon hosszú sérülést követően álltam talpra, és a szurkolók megnyilvánulását ez után az utolsó meccs után soha nem fogom elfelejteni. Végezetül, milyen végeredményt tippel a Pécs-Videoton FC bajnokira? Pécs-Vidi 1-3. Foto: origo.hu,ujpestfc.hu
A Vidi egy teljesen új modellt próbál megvalósítani Magyarországon, aminek jól láthatóak az eredményei. A tavalyi bajnoki cím után nem sokan értették a klub életében bekövetkező váltást, Ön hogy látja ezt kívülről?
Szerző: Acsai N. Ferenc
