Kenyeres Imre: „Azt szeretnénk, hogy a Vidi a gyerekek életének egyik fontos tényezője legyen”

Több szervezeti változás történt a Vidi utánpótlásában nyáron. Mik az eddigi tapasztalatok?

Köszönhetően a tulajdonosi akaratnak, nagyon erős hátteret kaptunk a szakmai munkához. A változások egyik elengedhetetlen lépése mindenképpen az volt, hogy a versenyző korosztályainkkal főállású edzők dolgoznak. A nyári átalakítások pedig már most éreztetik a hatásukat, a csapataink sokkal eredményesebben szerepeltek, és külön öröm, hogy hosszú idő után ismét kapott a válogatottba meghívót utánpótlás játékosunk, sőt, mindjárt négy is. Ám, ami számomra ezeknél is sokkal fontosabb, a változás már látható a csapataink játékán is. Markáns, határozott arculatuk van, kezdeményező, támadó focit játszunk. Természetesen nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, hiszen a fejlődési folyamatnak sosincs vége, mindig lehet mindent jobban csinálni, és mi is látjuk azt, hogy a mennyiségi fejlesztés mellett milyen további minőségi finomításokra, szervezeti, szervezettségi előrelépésekre van a részünkről szükség.

Mik a rövidtávú célok, a következő lépések tavasszal?

Szeretnénk, ha az edzésidőt még hatékonyabban tudnánk kihasználni, ehhez elengedhetetlen, hogy a játékosok is partnerek legyenek, és megértsék, hogy a profi labdarúgóvá válás olyan hozzáállást követel meg tőlük, ami nem merül ki abban, hogy az edzésen mindent megtesznek. Próbáljuk felkészíteni őket a nehéz és rögös útra, ami rengeteg lemondással is jár, és arra, hogy a profi sportolói életformának az életük minden pillanatában meg kell felelniük. Ebben egyébként a család is nagy segítséget tud nyújtani, éppen ezért tavaszi programjaink között szerepel az úgynevezett szülői akadémia elindítása, aminek az első eseménye januárban lesz. Ekkor dietetikust látunk vendégül, akitől a szülők még több információt kaphatnak arról, hogy hogyan segíthetik gyermeküket a céljaik elérésében, milyen életmódbeli változtatásokra van szükség.

A mostani felgyorsult és a külsőségeket sokszor előtérbe helyező világban mennyire nehéz egy, a társadalmi élete kezdetén járó fiatalnál elérni azt, hogy egy távoli cél érdekében adjon fel a mostból?

Szerencsére ez a többségnél egyáltalán nem probléma, mindent megtesznek a céljaik érdekében, nagyon motiváltak. Kis túlzással mondhatom, ha megkérnénk őket, hogy fessék be a füvet, akkor nem azt kérdeznék, hogy miért, hanem, hogy milyen színűre? De ezzel együtt is nyomatékosítani kell bennük, hogy az élsport nem addig tart, hogy kihajtom magam edzésen, amíg nem fáj. Bizony, sokszor a fejlődés a fájdalomküszöb átlépésével jár, sprintelni kell akkor is, amikor az már nagyon nem esik jól, és akkor is, amikor ráléptek a lábamra, és alig tudom felhúzni a cipőt. Minden edzés minden másodperce értékes, és az a helyes hozzáállás, ha minden nap több akar lenni a játékos, mint előző nap volt.

Az őszi átalakítás során több olyan edző érkezett a klubhoz, akinek erős vidis kötődése volt. Ennek a lépésnek lehet már érezni a hatását?

Ez egy nagyon tudatos lépés volt, klubszinten is fontos, hogy a lehetőségekhez mérten minél több olyan munkatársunk legyen, aki kötődik a Vidihez. Fontos, hogy a gyerekek, akik itt futballoznak, átvegyék azt a szemléletet, hogy a Vidi nem csak egy klub számukra, hanem az életük egyik fontos tényezője. Ez a fajta klubszeretet, családiasság része kell, hogy legyen az utánpótlás-nevelésnek. Már most látjuk, hogy egyre többen vannak, akik nem csak beesnek, aztán edzés után elrohannak, hanem szeretnek itt lenni, együtt lenni a többiekkel. Folyamatosan keressük a lehetőségeket a közös programokra, akár jégkorong- vagy kézilabda-mérkőzésről, esetleg uszodalátogatásról legyen szó. Ilyenekre már ősszel is volt példa, és egészen biztos, hogy tavasszal is folytatjuk majd.