Az Üllői úton kétszer nyertünk három, egyszer pedig öt góllal.
Vasárnap 16:30-kor az FTC vendégeként lépünk pályára a Groupama Arénában. Az idén kilenc esztendős stadionban eddig tíz alkalommal játszottunk bajnoki meccset az FTC ellen, és nyolc vereség mellett mindössze kétszer sikerült pontot szereznünk, győzni pedig csak kupa-meccsen tudtunk ott a zöld-fehérek ellen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban sem feltétlenül győzni jártunk az Üllői útra, azonban a legnagyobb arányú bajnoki győzelmeinket az FTC ellen - egy kivételével - idegenben szereztük. Az egy kivétel is bizonyos szempontból kakukktojásnak számít, ugyanis amikor 2017-ben 4-1-re nyertünk pályaválasztóként az FTC ellen, akkor a "hazai pályánk" a felcsúti Pancho Aréna volt.
Idegenben azonban kétszer is sikerült három góllal legyőznünk a Ferencvárost, míg a legnagyobb arányú, ötgólos győzelmünket is az FTC otthonában ünnepelhettük.
1977. november 12. FTC - Videoton SC 0-3 (0-1)
Ez volt a két együttes kilencedik egymás elleni élvonalbeli bajnokija a Ferencváros otthonában. A korábbi nyolc találkozóból ötöt megnyert az FTC, két döntetlen mellett pedig egyszer nyertünk - 1974-ben 3-2-re.
A Népsport tudósítása szerint 1977. november 12-én "a mérkőzés heves Videoton-támadásokkal kezdődött, már majdnem az első percben Hajdú hálójába került a labda, Nagy II jobboldali beadása után az ötösön helyezkedő Szabó fejéről leperdült a labda, pedig a kapus már verve volt. A 3. percben egy szabadrúgás után Májer Szabóhoz adta a labdát, akitől Tiberhez került. A balszélső középen robbanékonyan megugrott, elhúzta a kifutó Hajdú mellett a labdát, Martos sem tudta szerelni, s azután 10 m-ről az üres kapuba gurított (0-1). A 48. percben Nagy III villámgyorsan előretört, aztán szöktette a balösszekötő helyére behúzódott Májert, aki egy csellel átjátszotta Bálintot, majd ballal, 10 m-ről védhetetlenül, laposan a jobb sarokba vágta a labdát (0-2). A 77. percben Nagy II vezette fel a labdát a jobb oldalon. Amikor a ferencvárosi térfél közepére ért, felnézett, s észrevette, hogy az ellenkező oldalon a támadást kísérő Májerre senki sem ügyel. A szélső elé rúgta a labdát, aki gyorsan kapura tört, s mielőtt bárki is közbeléphetett volna, 10 m-ről a bal sarokba lőtt (0-3)."
(Fotó: Arcanum / Képes Sport 1977. november 15.)
A sportnapilap végül így összegezte csapatunk teljesítményét: "A vendégcsapat időnként kitűnően játszott, végig megfontoltan, okosan, higgadtan. Ha elvesztették a labdát, mindenki hátrament, nagyon jól fogott embert, fegyelmezetten küzdött, mégpedig úgy, hogy szinte áthatolhatatlan falat húztak a vendégek a 16-osuk elé. Amint megszerezték a labdát, egyszerre többen is felnyomultak, s olykor viharos erejű ellentámadásokat vezettek a fellazult ferencvárosi védelem jóvoltából. Nagy erényük volt az is, hogy helyzeteiket kihasználták, legalábbis a döntő időszakban Májer révén. Győzelmük ilyen különbséggel is megérdemelt!"
1980. március 22. FTC - Videoton SC 2-5 (1-4)
Nem egészen három évvel később, 1980 tavaszán ismét három góllal nyertünk az FTC vendégeként, de ezúttal öt gólt szereztünk idegenben. Külön érdekesség, hogy a Vidi kezdőjében ott volt az a három futballista, Csongrádi, Disztl P. és Végh, akik március végén egymás után ünneplik születésnapjukat.
A Népsport beszámolója szerint így születtek a gólok: "A 10. percben egy gyors Videoton-támadás bontakozott ki. Csongrádi hosszan előreadta a labdát Tibernek, aki Szabóhoz továbított és a két csatár villámgyors összjátéka után a kirobbanó balszélső, Tiber hét méterről a kiinduló Zsiborás mellett félmagasan a hálóba helyezte a labdát (0-1). A 14. percben Szabó a félpálya táján megugrott a labdával, hosszan vezette, közben Baranyi hátulról, saját térfelének közepéről viharosan előretört. Szabó felismerte a helyzetet, gyorsan keresztbeadta a labdát, Baranyi a 16-oson belül maga elé tette és a kifutó Zsiborás mellett laposan a bal sarokba vágta a labdát (0-2)."
(Fotó: Arcanum / Képes Sport 1980. március 25.)
Az első félidő derekán nem mindennapi esemény miatt kellett rövid ideig félbeszakítani a találkozót. "A 33. percben rövid ideig állt a játék, mert Divinyi partjelző jelezte, hogy a nézőtérről hógolyókkal dobálják. Hangosanbeszélőn felhívták a közönség figyelmét, hogy tartózkodjon az ilyen megnyilvánulástól."
"A 34. percben Májer végzett el szögletrúgást jobboldalról. Félmagasan érkezett középre a labda, a védők közé furakodott Szabó előrevetődött, és közelről laposan, a bal kapufa tövénél a hálóba fejelte a labdát (0-3). A 36. percben Ebedli a 16-os oldalvonala és a partvonal közötti területről, jobboldalról szabadrúgásból középre ívelte a labdát és a berobbanó Szokolai magasan felugorva, tíz méterről ívelten a jobb sarokba fejelt (1-3). A 45. percben Szabó futtatta Tibert, aki középen mindenkit maga mögött hagyott. Zsiborás a 16-oson kívülre futva vetődött, a labda kipattant róla, a szemfüles Szabó azonban jókor érkezett és 22 méterről, mesterien a kapu közepébe ívelte a labdát (1-4). Az 58. percben egy baloldali támadás során Jancsika az ellenfél térfelének közepéről Nyilasihoz ívelte a labdát, akit a védők teljesen tisztán hagytak, Nyilasi lekezelte a labdát, maga elé tette, aztán egy cseles mozdulattal Disztlt is becsapta és hat méterről laposan a bal sarokba helyezett (2-4). A 63. percben Tiber elfutott a jobbszélen, beívelt, Burcsa jókor érkezett és öt méterről a jobboldali léc mellett a hálóba fejelt (2-5)."
Érdekesség, hogy a találkozót két perccel a rendes játékidő vége előtt, a 88. percben le kellett fújnia a játékvezetőnek. "Újabb hózápor zúdult Disztl kapusra és emiatt Tompa ismét megállította a játékot. Középre hívta partjelzőit és jelezte, hogy ha nem áll helyre a rend, lefújja a mérkőzést. Aztán folytatódott a játék, de a hógolyózápor nem maradt abba. A 88. percben Tompa véget vetett a játéknak, lefújta a mérkőzést" - olvasható a sportnapilap tudósításában. A mérkőzés után Tompa játékvezető azt közölte, hogy nem szakította félbe a mérkőzést, az ő órája szerint lejárt a játékidő.
"A négycsillagos minősítést nem is annyira a mérkőzés érdemli ki, mint a Videoton nagyszerű teljesítménye. Az eredmény csak azok számára meglepetés, akik nem látták ezt a találkozót. A Videoton nagy bravúrt hajtott végre, hiszen ki tudja, mikor kapott utoljára öt gólt a Ferencváros az Üllői úton. És ez a nagyarányú győzelem a játék képe alapján teljesen megérdemelt! A Videoton főleg az első félidőben ízelítőt adott a korszerű labdarúgásból. Gyors, sokmozgásos volt a csapat játéka, szervezett, biztonságos a védekezése, kitűnő a csapatrészek közötti kapcsolat, az együttes játékfelfogását bátor, támadó szellem, állandó kezdeményezés jellemezte és ez nagy akarattal, küzdőképességgel is párosult. Szünet után ugyan némileg visszaestek a vendégek, de akkor is megőrizték higgadtságukat." - értékelte csapatunk teljesítményét a Népsport tudósítója. Vidi 80 sorozatunkban a meccs egyik főszereplője, Tiber László is visszaemlékezett többek között erre a győzelemre is.
Csapatunk hazaútja nem volt zökkenőmentes, ugyancsak a Népsport számolt be arról, hogy "a mérkőzés lefújása után, sajnos, újabb incidens történt. A sportszerűtlen szurkolók kőzáport zúdítottak a Videoton autóbuszára, amelynek több ablaka is betört, s így közlekedésre alkalmatlanná vált. A székesfehérvári labdarúgók ezután a Ferencváros autóbuszán kényszerültek hazautazni."
2011. március 12. FTC - Videoton FC 0-5 (0-2)
(Fotó: Arcanum / Nemzeti Sport 2011. március 13.)
Szinte napra pontosan 31 évvel később, 2011 márciusában történelmet írtunk az Üllői úton. Csapatunk úgy lépett pályára az FTC otthonában, hogy a találkozó előtt 6 pont volt az előnyünk a zöld-fehérekkel szemben.
"Az előzetes várakozásnak, érdeklődésnek megfelelően, óriási elánnal kezdték a mérkőzést a csapatok. Nagy volt az iram, kemény a játék, amiben a Vidi derekasan helytállt: ha a meccs előtt aggódtunk is, hogy Elek Ákos hiányzása mennyire nyomja majd rá a bélyegét a csapat játékára, kiderült, remek a taktika, példásan segítik egymást a játékosok a védekezésben, Alves mellett Lencse és Gosztonyi is veszélyes – egy szóval jól futballozott a Vidi" - írtuk honlapunk tudósításában 12 évvel ezelőtt.
"Azt nem mondjuk, hogy a mérkőzés első negyedéből evidensen következett a Vidi vezető gólja, de azt igen, hogy Balog Zoltán fölösleges szabálytalansága mutatta, a mieink bírják jobban a mentális terhet. No, nem sokkal, mert a korábban tizenegyest még soha nem rontó Alves büntetőjét Ranilovic kitolta, de Andrénak helyén volt a szíve és az esze: ráduplázva megszerezte első gólunkat. Az FTC azonnal rohanni kezdett, erre meg Bozsovics mutatta meg, hogy a klasszis kapus a ritka alkalmakra tartogatja a nagy bravúrokat. Rósa lövését védte, Schembri fejesénél szépen kísérte a labdát a kapufáig – utána viszont megint mi jöttünk, szöglet után Vasziljevics növelte kettőre az előnyt. Jól játszott a Vidi, még azt is megkockáztatjuk, ami a tétet, a koncentrációt, a fegyelmet illeti, a bajnokság legjobb negyvenöt percét futballozta csapatunk. Megérdemelten vezettünk két góllal a szünetben!"
(Fotó: Arcanum / FMH 2011. március 13.)
"A futball „kötelező” forgatókönyvét követve, a Ferencváros úgy jött ki a második félidőre, hogy nagyon megnyomja az elejét, és gyors góllal jelzi az ellenfélnek, nincs még vége. Nem sikerült! A Videoton továbbra is nagyon okosan, higgadtan, szervezetten futballozott, sőt, ami a legfontosabb: a hideg acél kegyetlenségével használta ki ellenfele hibáit. Az 50. percben, tehát a második félidő 5. percében a Vidi rúgott újabb gólt, és ezzel gyakorlatilag eldőlt a mérkőzés, látszott, a fehér mezes hazaiakban nincs annyi erő, hogy fordítani tudjanak. Az előbb hibázó ellenfelet emlegettünk: ne legyünk igazságtalanok, lehet, hogy a zöld-fehér védelem helyezkedési hibát követett el, de ettől még a gól gyönyörű volt. Vasziljevics a sarka mögött tolta balra a labdát, Andics egyből bekanyarintotta, Lencse pedig első érintésből a hálóba rúgta a labdát.
Érdemes itt is megállni egy pillanatra. Dicsértük a csapatot, de óriási elismerés jár dr. Mezey Györgynek is. Citálhatnánk, hogy a Vidi taktikailag is a pálya minden négyzetcentijén a Ferencváros fölé kerekedett, de nézzük „csak” az összeállítást. Az első gólnál Balog Lencse elől ütötte el a labdát, a másodikat Vasziljevics szerezte, a harmadikat Lencse – két olyan futballista, aki nem „tuti” kezdő, de most a Mester mégis őket húzta elő a kalapból. Van-e ember, aki ezt hitte volna, úgy szombaton este 7 körül: az 50. percre eldőlt a meccs, a hátralevő közel félidőnyi játékban „csak” figyelni kellett, és lehozni a meccset. Hogy közben rúgtunk még két pazar gólt? Ez volt ma, ilyen volt ma a Videoton FC."
És miért is volt történelmi siker a 2011-es 0-5?
Mert akkor 31 éve, azaz 1980 óta nem kapott 5 gólt bajnoki mérkőzésen hazai pályán a Ferencváros. Utoljára is épp mi rúgtunk az Üllői úton 5 gólt NB I-es bajnokin, a fentebb már taglalt 5-2-es sikerünk alkalmával. Ráadásul az 50-es évek eleje óta, azaz akkor mintegy 60 éve, nem kapott ki a fővárosi zöld-fehér csapat hazai pályán 5 góllal.
Az 5–0-ás sikerünk két okból is történelminek tekinthető. Egyfelől azért, mert a zöld-fehérek az 1974-ben átadott új Üllői úti (akkori nevén Albert Flórián) Stadionban még sohasem szenvedtek ötgólos vereséget bajnoki mérkőzésen, másfelől meg azért, mert egyetlen vidéki gárdától sem kaptak még ki ilyen nagyon 110 éves fennállásuk óta (legalább öt góllal) saját otthonukban.
Szerző: Wéninger Ákos
Fotó: molfehervarfc.hu, Fejér Megyei Hírlap, Nemzeti Sport, Képes Sport