Müller Csaba, a Videoton FC U14-es csapatának edzője értékelte az elmúlt szezont.
Milyen volt a Videoton FC U14-es csapatának a 2011-2012-es bajnokság, hogyan értékelné a 9. helyezést?
Egy olyan bajnokságban szerepeltünk a másodosztályban, amelyben a résztvevő csapatok fele egy évvel idősebb korosztállyal játszott. A NB I-es klubok U14-es csapatnak a '98-as korosztályt, az NB II-es klubok a '97-est nevezték, így aztán nem volt teljesen reális az a helyezés, amit végül elértünk, vagyis a 9. pozíció. Hozzáteszem, ezen körülmények miatt nem gondolkodtunk konkrét helyezésben már a bajnokság előtt sem.
Csúnya kifejezéssel élve, mennyire "jól sikerült" ez a korosztály?
Elég sok olyan játékos alkotja a csapatot, akikből később magasabb szintű futballista is lehet. Az egyéni képzésekre nagy hangsúlyt fektettünk, hogy a következő évre, amikor már kiemelt bajnokságban szerepelnek majd, olyan játékosokat adjunk, akik ott is megállják a helyüket.
Mi volt az év legkellemetlenebb és legkellemesebb része az edző szemszögéből?
Sok olyan alkalom volt év közben, amikor az U15-ös csapat rendelkezésére bocsátottunk játékosokat, akik így a három félidős szabály értelmében (egy játékos egy hétvégén összesen három félidőt játszhat - a szerk.) többször csak egy félidőt tölthettek a pályát az U14 meccsén. Tehát összességében jobban is szerepelhettünk volna, ha nincsenek ilyen kötelezettségeink. Ami viszont ennél sokkal lényegesebb az az, hogy a Puskás Akadémia következő évi U15-ös csapatába három játékost adunk, név szerint Lencsés Norbertet, Szabó Bencét és Zsigmond Bencét, ami azt hiszem, hogy egy jó visszaigazolása a munkánknak.
Félévtől Bozai Attila is felelt az U14 felkészítéséért. Milyen volt párban dolgozni?
Így van, januártól Bozai Attilával közösen vittük a csapatot, és úgy érzem, hogy jól tudtunk együtt dolgozni. Ami a legfontosabb, hogy a gyerekek mindenképpen fejlődtek az elmúlt évben.
Szerző: Acsai N. Ferenc
Fotó: vidi.hu