Rovatunkban nem kizárólag a labdarúgással, a meccsekkel kapcsolatban kérdezzük játékosainkat, hanem a mindennapi életükre, szokásaikra vagyunk kíváncsiak, vagyis olyan dolgokra, amelyek a munka vagy a tanulás mellett mindannyiunk életébe
Sziasztok! Helga vagyok, és igyekszem nektek az eddigiektől kicsit eltérően bemutatni azokat a játékosokat, akiket hétről hétre a Vidi mezében láthattok küzdeni a pályán. Legutóbb Pátkai Mátéval, előtte Dinko Treboticcsal beszélgettem, aktuális "áldozatom" pedig a Vidi egyik új, nyári igazolása, Lang Ádám. Vágjunk is bele!
- Voltál idén nyaralni valahol?
Sajnos hosszabb nyaralásra idén nem volt lehetőségem. Mindössze egy hét szabadidőm volt, de azt igyekeztem tartalmasan tölteni, úgyhogy egész héten a Balatonon voltam a barátaimmal. Külföldi pihenésben utoljára decemberben volt részem, amikor is egy nagyon jó barátomat látogattam meg Olaszországban.
- Fesztiválokra szeretsz járni?
Megmondom őszintén, hogy ez a fesztivál hangulat engem soha nem fogott meg, de ez nem azt jelenti, hogy nem látogatnék el szívesen valamelyikre. Inkább azt mondanám, hogy ha összejön egy jó társaság, akkor jól tudom érezni magam bárhol.
- Mi a legelső gyerekkori élményed?
A legelső emlékem egy csúnya baleset. Négy-öt éves lehettem, lakótelepen laktunk és azt játszottuk a srácokkal a parkban, hogy a padról bele kell ugrani a homokozóba. Nekem az egyik ilyen ugrásnál kicsúszott a lábam és betörött a fejem. Azért él bennem annyira élénken ez a kép, mert a kötés olyan volt, mint egy turbán és úgy néztem ki, mint Aladdin. De persze ez az eset nem szegte kedvem, mint ahogy az sem, amikor hintából estem ki, vagy fáról estem le. Izgága gyerek voltam, soha nem tudtam nyugton maradni.
- Tudsz főzni?
Egy két egyszerű ételt el tudok készíteni. Mivel nagyon édes szájú vagyok, a goffri és a palacsinta nagyon jól megy, de például a tojásrántotta is. Szerencsére a párom egy igazi konyhatündér, így inkább ő szokott főzni, én pedig megvárom a vacsorát a kanapén.
- Romantikus alkat vagy?
Nem igazán. A barátnőm nagyon igényelné és próbálok is sokszor a kedvében járni, de nem vagyok az a TV előtt összebújós típus.
- Mi a legjobb tulajdonságod?
Szerintem az, hogy nagyon megértő vagyok és bármit meg lehet velem beszélni. Szívesen adok tanácsot barátoknak, vagy családtagoknak.
- Focin kívül milyen sportágakat szeretsz?
Nagyon szeretek bowlingozni, dartsozni, fallabdázni - bár arra sajnos nagyon ritkán van időm - és néha-néha eljutok az uszodába is.
- Van olyan hely a világon, ahova egyszer mindenképpen el szeretnél jutni?
Kettő is lenne: az egyik Dubai, több ismerősöm és barátom is volt már és csak jókat meséltek, a másik pedig a Maldív-szigetek.
- Milyen filmeket szeretsz?
Szeretem az akció filmeket, a vígjátékokat és a horror filmeket is, de azt csak úgy, ha társaságban nézem. Nagyon élénk a fantáziám, úgyhogy nem tartom jó ötletnek, hogy egyedül nézzek ilyesmit.
- Mit csinálsz, ha ki szeretnél kapcsolódni?
Általában Play Station-nel játszom. Valamilyen szinten ugye kapcsolódik is a focihoz, és ez az, ami teljesen ki tud kapcsolni.
- Hogy szeretnéd látni magad öt év múlva?
Mindig vannak céljaim, amiért küzdök. Szeretnék külföldön focizni és jó lenne, ha öt éven belül beteljesülhetne ez a vágyam.
- A csapaton belül kivel találtad meg a legkönnyebben a közös hangot?
Pár embert már ismertem a csapatból, a korombeliekkel nagyon jó a kapcsolatom, gondolok itt Szolnokira, Gyurcsó Ádira, Simire. Beszélek nyelveket is, úgyhogy a külföldi játékosokkal is könnyen kommunikálok. A beilleszkedésben pedig aktív szerepet vállaltam, mert úgy gondolom, hogy ez a dolga egy új játékosnak.
- Ha lehetne egy kívánságod, mi lenne az?
Egy top bajnokságban szeretnék játszani egy teltházas mérkőzésen. De szerintem ez minden focista álma: jó pályán, jó ellenféllel, magas színvonalon egy jó meccset játszani, 80-90 000 üvöltő ember előtt.
- Ha lesz gyereked, mit szeretnél jobban, fiú legyen vagy lány?
Fiú. A legtöbb férfi fiút szeretne. Vagy saját magát látja benne, vagy olyat szeretne faragni belőle. Nekem az a legfontosabb, hogy ha lesz egyszer egy fiam, átadjam neki minden eddigi tapasztalatomat és a lehető legjobban neveljem. És nem, nem erőltetném rá, hogy focizzon.
- Van bármi az eddigi életed során, amit ma már máshogy csinálnál?
Én azt gondolom, hogy nincs ilyen. Ahogy alakult az életem, eddig a lehető legjobbat tudtam kihozni belőle.
- Ha nem focista lennél, mivel foglalkoznál?
Semmi mást nem tudok mondani. Én világ életemben a sportot imádtam, ha nem fociznék, akkor bármilyen más sportágban tudnám csak elképzelni magam.
- Mi a legnehezebb szerinted egy focista életében?
A legnehezebb szerintem a kudarcot elviselni. Ha egyéni sportágról lenne szó, könnyebb lenne, hiszen csak magamra lennék utalva. De egy csapatjáték más. Amikor rajtad kívül ott van még húsz ember, akiknek a sorsa a te döntéseiden is múlik. Nagy a nyomás és egy hiba után nagyon nehéz felállni.
Szerző: Vidi.hu
Fotó: vidi.hu