Egy lépésre a csoportkörtől

Trabzon városa lázban égett a mérkőzés napján, rengeteg Trabzonspor mezes fiatalt lehetett látni az utcákon. A Vidi busza közel két órával a kezdés előtt gördült be a Hüseyin Avni Aker Stadionba, a bejáratnál mégis több tucat török szurkoló várta a csapatot. A hangulat csak fokozódott ahogy közeledett a kezdés, a bemelegítés alatt már félig tele volt a stadion.

Senol Günes vezetőedző cseréiből (szünet előtt és szünetben) arra lehetett következtetni, a Trabzonspor nagyon megnyomja majd a második játékrész elejét, és így is lett. De hiába a több szöglet és a kapu elé ívelt labdák, védőink mindig jó helyen voltak, és ahogy telt az idő, megint egyre többször tartottuk meg jól a labdát és vezettünk ígéretes támadásokat. A híres 61. percben aztán felrobbant a stadion, 25 ezer ember űzte a Trabzonsport, de a várakozásokhoz képest gyorsan, egy perc múlva alábbhagyott az őrjöngés és folytatódott a "hagyományos" szurkolás, ami azért magyar fülnek így is varázslatos volt. A 64. percben Sándor György lőtt fölé 30 méterről, három perc múlva Oliveira lépett ki a védők között, de lövése lecsúszott, így nem volt veszélyes. A 73. percben Torghelle indította Sándort a jobb oldalon, aki várt egy kicsit, majd beívelt, Torghelle pedig érkezett a tőle indult támadást befejezni, de kifejelte előle a labdát egy védő. Az utolsó tíz percre megint rákapcsoltak a törökök, Stopira és Vinícius is többször blokkolt fantasztikusan a tizenhatoson belül. A játékvezető öt percet hosszabbított, a 93-dikban Uros Nikolics bombázott fölé 35 méterről, végül majdnem jött a slusszpoén, Walter Lee lőhetett a tizenhatosról, de Kivrak kapus védett, ahogy az ismétlő Nikolics labdájánál is. Egy Trabzonspor támadást még megvárt Norris játékvezető, majd lefújta az Európa Liga rájátszásának első mérkőzését.

A 0-0-ás döntetlen azt jelenti, hogy csapatunk továbbra is veretlen a sorozatban és minden esélye megvan arra, hogy jövő csütörtökön a Sóstói Stadionban kiharcolja az EL csoportkörébe való bejutást.