1988-89-es szezon

Télen, ezúttal Győrben rendezték meg a teremtorna „A” csoportjának fordulóit, amelybe a Rába ETO-val, az Újpesti Dózsával és az MTK-val kerültünk. A Győrt 8-3-ra, az MTK-t pedig 7-4-re vertük meg, és ugyan az Újpesttől 5-2-re kikaptunk, az első helyen végeztünk, és mi jutottunk a döntőbe. Az „A” csoport legjobb kapusa Koszta János lett. Sajnos a döntőben sok babér nem termett, a Siófok, a Veszprém és a Pécs mögött a negyedikek lettünk.

A felkészülés alatt volt két külföldi túránk is. Elsőként Kuwaitba utaztunk, két győri kölcsönjátékossal a csapatban. Az ország válogatottja ellen végül 2-2-es döntetlent játszottunk. A gólokat Csucsánszky és Petres szerezte.

Január második felében részt vehettünk a Nehru Kupán Indiában, úgy, hogy az MLSZ javaslatára az Olimpiai válogatott helyett küldték ki a Videotont. A csapat az egész sorozat alatt remekelt. Az első ellenfelet, a Koreai NDK együttesét rekkenő hőségben, telt ház előtt 3-0 arányban győztük le.

A második mérkőzésen, a lengyel válogatott ellen, Csucsánszky, Petres, Sallói, Takács és Jován góljaival 5-1-re nyertünk, majd az irakiakat vertük meg 1-0-ra.

Az egyetlen vereségünket a szovjetek olimpiai válogatottjától szenvedtük el. Hiába vezettünk Jován és Jónás góljaival 2-1-re, a 75. percben Petryt kiállították. A szovjetek kihasználták az emberelőnyüket, a 84. és 87. percben lőtt góljaikkal megfordították a mérkőzést, és 3-2-re győztek. Ezt követően még 1-0-ra legyőztük Indiát, majd következett a döntő, ahol ismét a szovjetekkel találtuk szembe magunkat.

A döntő napján, mintegy 60 000 ember zsúfolódott be a stadionba. Az első gólunkat Csucsánszky Zoltán szerezte 30 méterről, majd az 57. percben ismét ő akciózott: betört a 16-oson belülre, ám lövése a kapusról kivágódott. A labdát Petres szerezte meg, átadta Jovánnak, aki a bal alsó sarokba lőtt, beállítva ezzel a 2-0-s végeredményt. A mérkőzés végén a közönség betódult a pályára ünnepelni, felejthetetlen pillanatokat szerezve ezzel csapatunknak. Nem csak az első helyért járó kupát hoztuk haza, de a torna gólkirálya Jován Róbert lett.

Tartottuk az őszi szintet

A csapat remekül, a Vác elleni győzelemmel nyitotta a tavaszt, és az első hat mérkőzésén mindössze egyetlen esetben kapott ki, a Dunaújvárostól 4-2-re. Legjobban a Honvéd ellen ment a játék, 3-1-re győztünk, és mindhárom találatot Csucsánszky szerezte, kettőt begyakorolt variációból, egyet pedig 11-esből.

Igazi meglepetés volt a Pécs elleni mérkőzés. Régen nem nyertünk a Mecsekalján ilyen simán, most viszont 3-0-s győzelemmel hoztuk el a három pontot. Minden tekintetben az ellenfél fölé nőttünk, és a mérkőzés végén még a pécsi szurkolóktól is tapsot kaptunk.

Remekül játszottunk a Tatabánya ellen is, ahol a fiatal, az első osztályban éppen bemutatkozó Babai két gólt rúgott, és végül 3-1-re győztünk.

Már a szezon felénél érezni lehette, hogy az új pontszámítási rendszer nagy vesztesei lehetünk. Ez a Fradi elleni meccsen be is bizonyosodott. A mérkőzés gól nélküli döntetlennel zárult, majd a 11-es párbajt 5-4 arányban elvesztettük. Immár negyedszer a szezon alatt, vagyis az öt döntetlenért mindössze egyetlen esetben kaptunk 2 pontot, négyszer pedig 1-et.

Ráadásul a legtöbb győzelmet is mi arattuk, 17-et, mi lőttük a legtöbb gólt, 57-et, és a legjobb gólarányunk is nekünk volt a bajnokságban. A régi pontszámítással, az 1988-89-es szezon bajnokai egyértelműen mi lettünk volna, de így, mégis „csak” a 4. helyen végeztünk. Ez volt a negyedik alkalom, hogy egy hajszállal, illetve ez esetben a bajnoki kiírás megváltoztatása miatt csúsztunk le a dobogóról. 
Némi gyógyírt jelentett, hogy Csucsánszky Zoltán lett az év labdarúgója, és 19 góllal Petres Tamás lett a gólkirály.

MNK – egyet vissza

Bár a kupaküzdelmekbe csak a negyedik fordulóban kellett beszállnunk, nem sokáig maradtunk talpon. A Szekszárdi Dózsa ellen 4-1-re még győztünk, majd a nyolcaddöntőben a Honvéd ellen 2-1-re kikaptunk, így búcsúztunk a kupától.         

(fotó: ismeretlen szerző)