ZSÓTÉR DONÁT

16 évesen a felnőttek között

Zsótér Donát egyáltalán nem volt megilletődve, hogy az ország legjobb futballistáival játszhatott együtt szombaton a Pápa ellen.

Zsótér Donát kezdőként lépett pályára a Vidiben a Kaposvár elleni Ligakupa-mérkőzésen. A szurkolók többsége azért nem kapta fel a fejét a hír hallatán, mert a múlt szerdai mérkőzésen döntő többségben akadémisták szerepeltek, Donát pedig akkor csupán egy volt a sok közül. A szombati Pápa elleni Ligakupa-találkozón azonban gyakorlatilag a legerősebb összeállításban lépett pályára mindkét csapat, a 81. percben viszont ismét lehetőséget kapott a 16 éves Donát, erre pedig már a legtöbb drukker felfigyelt.

16 évesen bemutatkozni a felnőttek között nem mindennapi dolog. Meglepődtél, amikor megtudtad, hogy Paulo Sousa számít rád a csapat keretében?

Őszintén mondom, hogy nagyon meglepett az, hogy a Vidi mestere meghívott a felnőtt keretbe a Ligakupa-meccsekre. Ez óriási dolog a számomra, főleg a Pápa elleni mérkőzés, hiszen akkor a felnőttek közé állhattam be.

Izgultál, amikor a 80. perc környékén szóltak neked, hogy hamarosan pályára lépsz?

Nem izgultam. Egészséges drukk volt bennem, de annyira befogadó és segítőkész volt a társaság, hogy nem kellett semmi miatt izgulnom. Az idősebb játékosok teljesen egyenrangú félként kezeltek, Torghelle Sándor például szenzációs labdával hozott helyzetbe a mérkőzés végén.

Néhány mondatban mutasd be magad! Mikor és hol kezdtél el focizni, hogy kerültél a Puskás Akadémiára, milyen poszton játszol, mik az erősségeid?

1996-ban születtem Szegeden. Hároméves koromban kezdtem el Balástyán focizni az óvodában, majd 7 évig a Tisza Volánban szerepeltem, ahonnan 14 évesen kerültem a felcsúti akadémiára, ahol sok szép sikerben volt már részem. Kétszer bajnok lettem, tavaly pedig az U17-es csapattal ezüst érmet ünnepelhettünk. Emellett 14 éves korom óta rendszeresen tagja vagyok a korosztályos utánpótlás-válogatottaknak, ahol korábban többször csapatkapitány is voltam. Posztomat tekintve irányító középpályás vagyok, de a válogatottban sokszor szélsőként számítanak rám, ezért egyáltalán nem jelentett gondot számomra az, hogy a Pápa elleni Ligakupa-meccsen is a szélen kellett szerepelnem. Sokan mondják, hogy a kreativitás az erősségem, ez egyfajta adottság, amit szeretnék a legjobban kihasználni. Sokszor ösztönösen cselekszem a pályán, de nagyon fontos, hogy megtanuljam azt, hogy ezt a tehetségemet ne csak ösztönösen, hanem tudatosan használjam.

Hogyan fogadtak a felnőtt csapat játékosai?

Mindenki nagyon segítőkész volt, a legtöbbet Sándor György, Tóth Balázs és Torghelle Sándor segítettek. Mindhárom labdarúgót nagyon nagyra tartom, a példaképem pedig Sándor György, aki azon a poszton játszik, amelyiken én is, emellett pedig egy rendkívül intelligens játékos, és nem csak a pályán, hanem azon kívül is, ezt a múlt héten megtapasztalhattam személyesen is.

Bizonyára jó példa számodra Szolnoki Roland és Gyurcsó Ádám esete, akik szintén a Puskás Akadémiáról kerültek a Vidibe.

Igen, mindkét játékos nagyon jó barátom, és természetesen külön motivációt jelent számomra az ő példájuk. Jelenleg egy cél lebeg a szemem előtt, mégpedig az, hogy néhány éven belül a Vidi játékosa lehessek. Tudom, hogy rengeteget kell még fejlődnöm, főleg fizikálisan, hiszen elég alacsony vagyok, de szorgalomból nincs hiány. Minden este külön edzést végzek, rengeteg felülést és fekvőtámaszt csinálok, de szükség is van erre, mert a tehetség önmagában még nem elég. Szóval sok munka vár még rám, de tudom, hogy megéri.

Szerző: Wéninger Ákos

Fotó: vidi.hu

További hírek