A lelátón az egész család!

Polonkai Attila és családja a legközelebbi példa arra, hogy egy futballmeccs családi programként is értelmezhető. A Sóstói Stadionban minden adott ahhoz, hogy a Vidi hazai mérkőzései szórakozást jelentsenek szülőknek és gyerekeknek egyaránt.

Mikor kezdett mérkőzésre járni a Polonkai család?

A gyerekek életkorából és érettségéből fakadóan, tavaly óta kezdett az egész család kijárni a mérkőzésekre. Most már nagyjából értik a játékot, tudják, hogy az édesapjuk futballozik, látják, hogy miről szól a foci.

Felteszem, egy Vidi - ETO rangadót nem hagynának ki?

Valószínűleg ezúttal is itt lesznek, bár a két kisebbnél - akik 2 illetve 4 évesek - még fontos a délutáni alvás és a vacsoraidő. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 7-8 óra körül otthon kell velük lenni. De amikor már jobb idő van, mint most, elkísérnek a mérkőzésekre, akár játszom, akár én is csak nézőként vagyok jelen.

Vidi-mez, Vidi-sál, szurkolás? Hogy zajlik egy mérkőzés Nálatok a lelátón?

Természetesen mindhármuknak van Vidi-meze, és azt nem mondhatom, hogy a 90 percet végig ülik, de amikor játszom, akkor a feleségem elmondása szerint szurkolnak, biztatnak. Most, hogy a tavasz nagy részét kénytelen voltam kihagyni, együtt néztük a meccseket, és 20-30 perc után úgy tűnt, hogy szívesebben rúgnák a labdát, mint néznék a játékot.

Ezek szerint követik a példádat?

Az 5 éves már focizhatna, de egyelőre nem annyira érdeklődik iránta, a 4 éves viszont már mondogatja, hogy szeretne, úgyhogy szeptembertől el is kezdi majd. Azt szeretnénk, hogy sportoljanak, de nem erőltetjük a futballt mindenáron, persze nagyon fogunk örülni, ha ezt választja valamelyik.

A '80-as évek végén voltál kisgyerek. Vittek meccsekre a szüleid?

A Népstadion mellett nőttem fel, ennél fogva leginkább a válogatott meccsek maradtak meg bennem, amiket mindig nagyon vártunk a környéken lakó gyerekekkel, és persze mentünk is szurkolni édesapámmal vagy éppen a barátaim szüleivel.

A klub mindent próbál megtenni annak érdekében, hogy egyre több család látogasson ki a mérkőzésekre, a Győr elleni rangadóra például családi jegyekkel is be lehet majd jönni. Milyennek látod a helyzetet a nézőtéren ülve? 

Örülök annak, hogy a Vidinél a mérkőzések kezdenek ismét arról szólni, hogy ez lehet egy családi program is, egyre több gyerekes szülőt lehet látni a Sóstói Stadionban. Ez a helyzet a gyerekkoromat idézi fel, amikor jellemző volt a szülőkkel való meccsre járás, viszont az elmúlt 10 évben nem igazán. Pedig nagyon jó érzés egy gyereknek, ha az édesapjával, vagy akár mindkét szülőjével kimehet egy mérkőzésre, hiszen még jobban megszereti a labdarúgást, még több kedve lesz játszani.