Az AC Milan elleni meccsen figyelt fel Királyra Sousa

Király Patrik. Ha ezt a nevet két hete hallja egy Vidi-szurkoló, akkor valószínűleg nem nagyon tudott volna vele mit kezdeni. Az MTK és a Gyirmót elleni Ligakupa-meccs után már ismerősen csengett ez a név néhány drukkernek, de az igazi áttörést a pénteki Tatabánya elleni meccs jelentette, hiszen élete első NB II-es mérkőzésén olyan gólt lőtt, amilyet Vidi-mezben eddig csak Dvéri Zsolttól láthattunk. A helyzetfelismerés, a kivitelezés egyszerre volt profi és vagány. (A szenzációs gól 0:51-nél)

Ismerkedjünk meg jobban Király Patrikkal, aki 1993. május 27-én, Szentesen született.

- Hány éves korodban és hol kezdtél el focizni?
Körülbelül 5 éves lehettem, amikor elkezdtem megismerkedni a labdarúgás alapjaival, méghozzá Kunszentmártonon, ahol most is lakom. Édesapám volt az edzőm a helyi csapatban, nagyon sokat köszönhetek neki, sőt a mai napig rendszeresen meghallgatom a véleményét.

- Mikor és hogy kerültél Felcsútra, a Puskás Akadémiára?
Négy évig fociztam Békéscsabán, a helyi utánpótlás csapatokban, majd tavaly nyáron, az Akadémia akkori igazgatója, Juhász Tibor hívott Felcsútra, én pedig örömmel jöttem. Tavaly még az U18-as csapatban játszottam, idén pedig már az U19-ben kezdtem el a szezont.

- Az elmúlt két hétben viszont kétszer játszottál az első csapatban Ligakupa-meccset, illetve egyszer az NB II-es együttesben bajnokit. Mikor fedezett fel téged Paulo Sousa, tudsz erről valamit?
Nyáron játszottunk egy tornát, aminek a házigazdája a Vasas volt, és meghívták az AC Milan korosztályos csapatát is. 2-2-t játszottunk az olaszokkal, és azt a mérkőzést a helyszínen tekintette meg a Vidi vezetőedzője, Paulo Sousa is, úgy tudom azon a meccsen figyelt fel rám a portugál tréner. Augusztus utolsó hetében négyen is a felnőttekkel edzettünk, végül Tar Zsolt és én lehetőséget kaptunk, hogy pályára lépjünk az MTK elleni Ligakupa-mérkőzésen. A szünetben álltam be, és bár kikaptunk, de úgy érzem jól ment a játék. Nagyon örültem, hogy Sousa a Gyirmót ellen is adott nekem lehetőséget, sajnos a gólt amit szereztem, les miatt érvénytelenítette a játékvezető.

- Két nappal később viszont szó sem lehetett lesről, hiszen majd' 40 méterről szereztél gólt életed első NB II-es meccsén. Hogy emlékszel vissza erre a találatra?
Megmondom őszintén, csak arra emlékszem, hogy sikerült labdát szereznem, felnéztem és láttam, hogy kint áll a kapus, és mivel senki nem támadott meg, ezért rálőttem és gól született a kísérletből. Nagyon boldog voltam, hogy gólt szereztem, azt hiszem életem gólját lőttem a Tatabányának. Sajnos a meccs után nem lehettem maradéktalanul boldog, hiszen kikaptunk 3-1-re.

- Sulival hogy állsz, érettségire készülsz, vagy túl vagy már rajta?
Az érettségin már túl vagyok, az előző tanévben érettségiztem le. De nem hagytam abba a tanulást, most Székesfehérváron, egy OKJ-s képzésen veszek részt, sportedzőnek tanulok.

- Nocsak, nem vagy még nagyon fiatal ahhoz, hogy edzőnek állj?
Természetesen nem szeretnék még edző lenni, de mindenképp fontosnak tartom a labdarúgás mellett a tanulást is, és ha egyszer befejezem a focit, akkor viszont szívesen lennék edző, ahogy édesapám is.

- Milyen terveid, céljaid vannak a futballban?
Hosszútávú terveim közt szerepel, hogy itthon egy olyan erős csapat stabil tagja legyek, mint a bajnok Videoton, de természetesen szeretném majd egyszer kipróbálni magam külföldön is, a spanyol bajnokság a kedvencem, az álmom pedig az, hogy egyszer ott játszhassak. Tudom, hogy addig még nagyon sokat kell dolgoznom és fejlődnöm, és legjobb tudásom szerint mindent meg is teszek azért, hogy beteljesüljenek az álmaim. Előtte azonban itt a Puskás Akadémián kell hétről-hétre jó teljesítményt nyújtanom, az U19-ben és ha bekerülök az NB II-es keretbe, akkor ott is.

- Ha így folytatod, hamarosan felfigyelhet rád egy másik edző is, méghozzá Tuboly Frigyes, aki az U19-es válogatott szövetségi edzője.
Nagyon örülnék neki, ez is egy plusz motiváció számomra, hiszen nincs annál nagyobb dolog, mint a nemzeti válogatottban játszani.